anime world anime fanoknak

    Tsuki
első fejezet:Segítség,amire nem számítottál…

Egy rózsaszín hajú lány rohan az erdőben… Már 3 órája lassítás nélkül rohan, igaz egyelőre meg sem kottyan neki,hisz ő ninja,de azért elég fáradt…Mostanában nem alszik valami jól. Mostanában igazából 6 éve….Akkor vesztett el egy számára hihetetlenül fontos embert…A szerelmét…Bármit megtenne még így 6 év után is azért,hogy visszakaphassa,de nem lehet…Mert Sasuke nem akar visszajönni…Igen Sasuke…így hívják.Sasuke Uchiha,az Uchiha klán utólsó,még életben lévő tagja…Megölte báttyát,hogy bosszut álljon,amiért az  megölte a szüleit…De Sakura tudja,hogy Sasukénak most  fáj…Fáj neki,mert szerette a báttyát…Igen…a rózsaszín hajú lány,aki fut,Sakura.Sakura Haruno.A Haruno klán utólsó tagja…Eddig nem volt egyedül…Danzo,a 6.Hokage ölte meg a klánját…Sakura most már tudja mit érezhet Sasuke…Milyen érzés is ha bosszút akarsz állni…Mert ő most bosszút akar állni…de egyedül nem megy.Ő nem olyan  erős mint Sasuke.De az otthonában sem maradhat…hiszen… miért is fut?Mert üldözik!Konohai Anbu harcosok üldözik!Konohaiak!A saját ninja társai üldözik,Danzo parancsára…Mert Danzo el akarja küldeni Konohából,Missin-Nin-é akarja tenni,hogy legyen oka megölni..És Sakura egyedül van..Nagyon egyedül…Az egyetlen igaz barátja aki volt Naruto Uzumaki volt…egy bolondos fiú,akibe 19 éve belzárták a kyuubit!De most ő sincs mellette….Magára hagyták a legjobb barátai!Ino,Naruo,Hinata,Neji,Tenten,Sai,Kiba,Shikamaru…Csak egy valaki állt ki érte!Csak egy!A senseije!Kakashi Hatake…de egyedül ő sem bírta…elbukott…bezárták egy börtönbe,ami elszívja a cakráját…És Sakura régi mestere Tsunade az 5.Hokage 3 éve komában van…Ő nem tud neki segíteni…Danzo pedig ennek örül a legjobban…Bántotta a lányt…Nagyon csúnyán megverte,és…tett olyan dolgot is ami után  egy lányt mindig összetör,de Sakura akkor is felállt.Most menekül…De 10 Anbu elől nincs menekvés…Most vajon mi lesz?

Sakura szemszöge:

Basszus!Már nem sokáig bírom,nincs túl sok cakrám…A fenébe!Ez a köcsög Danzo is!Mért nem öregasszonyokat küldd rám??Sokkal könnyebb lenne!Jó ne vicceljük el a dolgokat…komolyan lépni kéne valamit!Nah de mit?Álljak meg?De hát megölnének!10 az 1 ellen?Vicces lenne ha nyernék…De talán sikerülhet!Hiszen én vagyok a mostani ninja világ legjobb kunoichije…Ez az!Csak pozitívan.Sikerülni fog!Sikerülnie kell!Még 100 méter és megállok…Még 50…még 10..és 1…

Megállok!

-Mi van Anbuk?Megtámadni a saját falud ninjáját?Allaptomos egy húzás!Ráadásul egyedül van….1 a 10 ellen?Nagyon nem fer!-mondja Saku.

-Ne jártasd a szádat te csitri!Kussoljál…gyere ide,ne mozogj,hamarabb végzünk,haza akarok menni…!-Szól az egyik Anbu harcos akinek egy macskát ábrázol az álarca.

-Jajjj…ciccmicc..Te most pasi vagy csaj vagy??Áááá a  hangodból ítélve csávesz…basszus!Nem a csajoknak kéne cicusokat adni maszknak?Nah mindegy!A lényeg! Engem te ne csitrizz le,mert megbánod!-Feleli Saku,nyájasan,majd egyre dühösebben.

-Hmm…-Meglepően rövid válasz az Anbutól.

-Na mi van?Elvitte a cica a nyelved?hahahaaa-Vigyorog Saku.

-Neked most annyi!-sziszegi a fogai között az Anbu.Megindul mind a 10 Anbu  Sakura felé.

-Na akkor hajrá Sakura!-Biztatja magát a Rózsaszín hajú.

Az Anbuk 20perce szünet nélkül támadnak.Az első 10 percben még sikerült a védekezés,de most valahogy nem megy!Hát persze,hogy nem megy!Hiszen kb.10 szurás van az oldalamon.Ha jól érzem a tüdöm már olyan mint egy sajt…lyukacsos!Basstus most mit csináljak?Nem találok ki gyorsan valamit,nekem annyi!De mit?Kicsit arrébb ugrok,hogy  tudjak gondolkodni!

-Na mi van kiscsaj?Már nem olyan nagy a szád?-Kérdi csípősen az AnbuCica.

-Nem!Hidd el ugyanolyan nagy a szám.Attól még,hogy egy Edami sajtra emlékeztet a tüdöm,attól még beszélni tudok!Nem kell értem aggódni-Válaszol kicsit köhécselve Saku.

-Akkor most meghalsz!-Kiálltja az Anbu,és elindul felé egy késsel.

Basszus!Nem bírok mozdulni….Lezsibbadt a testem…!A picsbe!

Ekkor Sakura már a földön hevert!Az Anbu kb 10 méterre volt tőle.Sakura elött lepörgött az élete egyes részletei.Leginkább jó emlékek…és milyen fura…Minden jó emlékben egy fiú van…Sasuke…

Sakurát már csak 1 méter választja el az Anbutól,ekkor  kimondja az utólsó szavát:

-Köszönöm.

De ekkor!Semmi fájdalom.”Talán meghaltam.” –gondolja.Kinyitja a szemét,és látja,hogy nem!Egy férfi kivédte a támadást.Egy férfi akit évek óta nem látott.Egy férfi,akit a világon mindennél jobban szeret.Egy férfi,aki meg akarta ölni,de mégis imádja.Az életét adné érte.Egy férfi,aki már felnött.Egy férfi,aki elhagyta a faluját,Sakura mégis visszavárta.Egy férfi,kinek fájdalmát mér át tudja  érezni..Egy férfi,akire most egyáltalán nem számított..És most itt van.Miért mentette meg?Legutobb még meg akarta ölni?Miért??És ekkor Sakura száján egy név csúszik ki:

-Sasuke…-és ekkor Sakura elájul.

...................................................

  második fejezet:Most mit csináljak?

Sasuke:

Kijöttem sétálni a rejtekhelyről.Egyre rosszabb ott.Nem is az a gond,hogy rossz,hanem hogy unalmas.Kéne valami társaság.Valaki,aki mellett nem kell magam hiper-szupernek mutatni.Aki mellett önmagam lehetek.A Takából csak Juugó elött lehetek ilyen.Vele lehet beszélgetni…megért.Ő úgy gondolja,hogy azok az érzések,amiket kiőltem magamból 6 évvel ezelött most próbálnak visszajönni.De minek nekem érzés?Csak legyengítene.Juugó szerint nem!Szerinte erősebbé tenne,és lenne kiért küzdeni.Most is van…de valaki olyan kell,akiért akár mikor az életemet adnám.Juugó,Suigetsu,és Karin jó csapattársak…Nagyon jók.Kiállnak értem ha kell bármikor.Én is értük.De valaki más kell.Bár most egyre javul a helyzet.Juugó mindennap beszélget velem,Karin letette arról,hogy meghódítson,Suigetsut meg elkezdte érdekelni Karin…szerintem.Bár mit akarok én okoskodni,aki azt sem tudja mi az a szeret?

Nah váltsunk témát…merre is vagy?Kicsit elkalandoztam.Á!Megvan…hamarosan kiérek a búvóhelyünket körbevevő erdőből.Szuper!Mire visszaérek…Nah nem baj mennyün tovább…

Nem értem magam,most komolyan.Mostanában mintha..hiányozna valaki,vagy valakik…De kik?Naruto?Pfff…annak a gyereknek egy jó tulajdonsága van.Hogy ha az ember idegeire megy,könnyen legyőzi azt…Vagy netán Sakura?Az a csitri?Ugyan már Sasuke…állandóan a nyakamon lógott..idegesítő egy fruska volt.Vajon megváltoztak?Lehetséges…Az a baj,hogy hiába mondom mindenkinek,akkor sem tudtam a köteléket elszakítani…túl erős.Igaza volt Narutónak..lehetetlen elszakítani.Kakashi sensej is megmondta.Ha egyszer valakihez egy erős kötelék kötött,örölre megmarad a kötelék.Hát ez megmaradt.Kakashi,Narutó,és Sakura…tőlük valahogy nem tudok elszakadni…Lehetetlen…már jól tudom.Csak az a baj,hogy jön ki rajtam a hiányuk.Mi lesz,ha Suigetsu,és Karin megtudják?Megtudják,hogy nem is vagyok annyira erős lelkileg,mint szeretnék?Soha többé nem bíznának bennem…

Már rég kiértem az erdőből.Nem is tudtam,hogy az erdő mögött egy még sűrűbb erdő van.Vicces.Hülyén hangzott.Várjunk csak egy percet.Miez?Chakrák?10…        nem11 különböző chakra.ÉS az egyik olyan ismerős.De honnan?Ráadásul az ismerős chakra egyre fogy.Mintha küzdene.Na de 10 ninja ellen?Lehetetlen.Megnézem mi az!

Sasuke odaér és egy fa mögé rejtőzik.Kiles a fa mögül,és meglát valamit,amire soha nem gondolt volna.Egy rózsaszín hajú kunoichi küzd az életéért 10 Konohai Anbu harcossal szemben.Rögtön felismeri a Kunoichit.”Sakura…”-suttogja Sasuke.

Sasuke:

Mit keress itt Sakura?És miért akarják Konohai Anbu harcosok megölni?Hisz ő is konohai.És biztosan nem tett semmi olyat amiért halál lenne a büntetés.De mi törtnik?

Ekkor Sakura leesik a fölre.Fekszik.Nem tud mozogni.Az egyik Anbu  egy késsel indul meg felé.”Sakura kelj már fel!”-gondolja Sasuke.Ekkor Sasuke egy szót hall a rózsaszín szájából:”Kösznöm”.Az Anbu 2 lépésnyire van a Kunoichitől.Már épp lecsapni készül,ekkor hirtelen Sasuke a semmiből előugrik,és kivédi a csapást.Sasuke még hallja a rózsaszín hagját:”Sasuke…”.Az említett hátra néz,de csak egy ájult lányt vél felfedezni.

-Hmm..Sasuke Uchiha,ha nem tévedek.Ne avatkozz bele a dolgunkba,mert a végén te is megbánod.Takarodj!Hagy végezzünk ezzel a ribanccal,aztán bennénk.-Mondja egyre dühösebben az Anbu.

-Hmm…Nagyon kemények vagytok.Egy ártatlan lányt támadni..igazi férfiak.Ráadásil 1 a 10 ellen.Igazán fer megoldás.Büszke lehet Danzo rátok.Tiszteletre méltó kis patkányok vagytok.-Mondja Sasuke gúnnyal a hangjában.

-Te csak ne szólj bele kicsi Uchiha.Nem a te dolgod.Állj arrébb.És ne merd a szárda venni a 6.Hokage nevét.-Mondja kicsit már félve az Anbu.

-Mért ne vehetném a számra?Mit tett ez a lány,amiért 10 Anbut kell ráküldeni,és még meg is kell ölni?Biztod hihetetlenül sokat ártott.El tudom képzelni.Gusztustalan férgek.Bántani egy már védtelen ninját?!!Szánalmasak vagytok!Ráadásul a saját falutok ninjája.Gratulálok Danzo.-mondja undorral a hangjában Sasu.

-Lehet,hogy egyedül van,de 15-en indultunk.5 emberünket már megölte.És a Hokahét is megsebesítette.Danzo-sama Missin-ninné tette.Meg kell ölnünk.Állj arréb.Utóljára szólunk.-mondja egyre hangosabban az Anbu harcos.

-Hmm…hát jó..akkor ismét játszunk 1-a 10 ellent.Ti ellenem.Na hajrá…-Mondja vigyorogva  a hollószemű.

-Renben.Két legyet egy csapásra.A Hokage örülni fog.-Indul meg Sasuke felé mind a 10 Anbu.

Sasuke egyetlen csapással az összeset padlóra(vagy inkább fűre xd)küldte.A csata kb.még 15 percig tartott.Sasuke egyetlen Anbut sem hagyott életben.Mindet megölte.Undorral nézett rájuk.Most valahogy különösen utálta őket.Vajon mért?Mert bántani merték a régi csapattársát?Nem tudja a választ még ő maga sem.Miután összeszedte fegyvereit,megindul Sakura felé.

Sasuke:

Nem volt túl nehéz egy csata.Bár sosem hittem volna,hogy Sakura már 5 Anbut megölt.Megértem,hogy nem bírta.Nagyon kimerült.A ruhái darabokban.Az egész teste véres.

-Köcsög,szemét Anbu.Mért nem a saját súly csoportjávan kezd ki?Undorító!-Suttogja Sasuke maga elé.

Most mit csináljak?Mit csináljak Sakurával?Vigyem magammal?És ha Suigetsuéknek nem tetszik az ötlet?Vagy Sakura nem akarna velem lenni?Hjjaajj…!Mindegy.Magammal viszem.Itt nem hagyhatom,és Konohába sem vihetem vissza,hiszen konohaiak üldözték.

Sasuke ölébe vette az ájult lányt és megindult rejtekhelye felé.Út közben elkalandozott Sakura cseresznye illatától,és hogy mennyit változott a lány.Szebb lett.Sokkal szebb.

Közben a rejtekhelyen:

-Ezt nem hiszem el!Hol van már?-ülvölt Karin a többiek fejébe.

-Mi az hogy ő akár mikor elmegy,és addig marad amíg akar,mi pedig,ha egy órát távol vagyunk,már maga a világvége!Önző ez a Sasuke.-Mondja gúnyosan Suigetsu.

-Suigetsu nyugosj meg!És te is Karin!Sasuke-samának biztos meg van rá az oka,hogy ilyen sokáig marad távol.Majd ha megérkezik megkérdezzük az okát.-Mondja Juugó bölcsen.

-Igazad van Juugó!De mi van ha baja esik?Ha már nem él?-sikítozik Karin.

-Sasukét nem olyan könnyű megölni.Majd hamarosan hazaér.-Mondja ismét bölcsen Juugó.

Karin és Suigetsu csak bólintottak.

Még 2 órát menetelt Sasuke.Elég messzire sétált a rejtekhelyről.Épp most ért a bejárathoz.Belép a házba,erre Karin rögtön leordítja a fejét:

-Hol voltál ennyi ideig?Halálra aggódtuk magunkat.És ki ez a liba a kezedben?-mutat rá Sakura.

-Az erdőn kívül voltam,és belebotlottam 10 Anbu harcosba,akik ezt a lányt püfölték.Ő Sakura Haruno.A régi a csapattársam.Megmentettem,ugyanis,máshova valószínüleg nem tud menni,mivel Konohai Anbu akarta megölni.Azt mondták,hogy Danzo Missin-ninné tette,hogy megölhesse.Gondoltam,ha beleegyeztek,itt maradhatna.Persze ha majd ő is beleegyezik-Mondja a kérdésekre egyszerre felelve Sasuke.A többiek tátott szájjal halgatták a történetet.Majd kb.10 perces kuss után Juugó szólal meg:

-Szerintem maradhat.Igazad van Sasuke-sama.Nem nagyon láthatják szivesen,ha 10 Anbu harcost küldenek rá.Ráadásul Missin-nin,épp mint mi,és még a volt csapattárad.Én személy szerint szivesen látom,és nem hinném,hogy Karinnak,és Suigetsunak lenne ellenvetése.-Mondja vigyorogva,majd egyre csúnyábban nézve a két említetre Juugó.

-Nekem 8.Csak ne legyen annyira hisztis,mint Karin.Semmi kedve miatta is hátul maradni,és védeni.-mondja Suigetsu kicsit gúnyosan,és Karinra tekintve.

-Tőlem is maradhat.Csak ne legyen bunkó.Ha jó fej a csaj nyugi lesz.És Suigetsu.Nem vagyok hisztis!Hogy képzeled te ezt?És teher sem vagyok!Ki gyógyítaná meg a segged,ha én nem lennék?-ordítja a végét már Karin.

-Rendben.Akkor marad,ha ő is akar.Ja,és Suigetsu.Őt nem kell majd védeni.15 Anbut küldtek rá,és 5 már megölt,mire összeesett.Ráadásul ő a mai ninja világ legjobb gyógyító ninjája,és kunoichije.

-AZTA!-mondja egyszerre Juugó,Suigetsu,és Karin.

Sasuke leteszi a kanapéra az ájult lányt.Sakura egy óra múlva felébred.Kinyítja a szemét,és az első akit meglát Sasuke.Hirtelen csak ennyit tud kibökni:

-Sasuke?Mit keresel itt?És én mi a jó büdös francot keresek itt?

---------------------------------

harmadik fejezete:Vigyázni fogok rád…

Sasuke:

Úgy látom kezd Sakura ébredezni.Kinyitja szemeit.ÚRISTEN!Azok a szemek.Gyönyörűek.Gyönyörű szép macska szemek.Kábulatba ejtenek.Egyszerűen elveszek azokban a szemekben…És ekkor elrontva a pillanatot a kis macska szemű megszólal:

-Sasuke?!Mit keresel itt?És én mi a jó büdös francot keresek itt?-mondja egy kis gúnnyal a hangjában.Fura…Még sosem hallottam így beszélni.Megváltozott.Nagyon is..Valahogy a meglepettségtől nem tudok megszólalni….így a választ helyettem Suigetsu kezdi el.

-Hellóka kiscsaj.Hmm..jóba leszünk szerintem…Ez a szöveg…nagyon odavágott…-Mondja a cápafogú.Azt hittem először az életben valami értelmeset fog kinyögni.De miért bizok hülyeségekben.Hjaajj…Úgy látszik nekem kell megszólalni.De valahogy nem megy.ÁÁ…látom Karin fog kimenteni..majd ő elmagyarázza neki.

-Szijjah.Az én nevem Karin.Az az idióta Suigetsu.Ne is foglalkozz vele…egy óriási idióta.Ha bármire szükséged van szólj nyugodtan.-Mondja mosolyogva Karin,majd rácsap egyett Suira.Miért bizom én ezeknek az eszükben?Főleg,hogy nincsen olyan.Kész katasztrófa.Nah..Juugó is meg akar szólalni.Juugó kérlek ne rots a helyzeten.Kérleeeek…

-Szijjah.Juugó vagyok.A vörös hajú lány amint hallottad Karin,a cápafogú srác pedig Suigetsu.Sasukét pedig ismered,legalábbis úgy tudom.Ez a hely,ahol most vagy a rejtekhelyünk,azon is belül a nappalink.Sasuke mentett meg,és mivel Danzo Missin-nin-é tett úgy gondoltuk,ha lenne kedved csatlakozhatnál hozzánk,a Takához,és élhetnél velünk.-Mondja mosolyogva Juugó.Húúh..tudtam hogy Juugóban bízhatok.Megmentette a helyzetet.Na lássuk csak Sakura mit reagál.Gondolkozik.Majd elmosolyodik.Miylen szép így…jajjj Sasuke….ilynenekre nem gondolhatsz.Várjunk.Épp mondani akar valami.

-Hm…Ezek szerint szivesen láttok itt.Nagyon köszönöm a gesztust.De csak akkor maradok,ha Sasuke is beleegyezik.Jah..és Sasuke..köszönöm,hogy segítettél.-mondja mosolyogva a rózsaszín.

-Hmm..-meglepően rövid válasz tőlem.De ekkor Sakura elkezd kacagni.Most meg mi baja?

-Hahahaha.Látom Sasuke a szókincsed nem sokat gyarapodott!Na jó van.Nem várok el tőled sokat.Csak annyit mondj,hogy maradhatok e? –Mondja még mindig mosolyogva.

-Mivel én adtam az ötletet,hogy maradhatnál,ezért nem lenne szép,ha én is mondanám vissza.Igen Sakura.Maradhatsz.-mondom olyan semleges amennyire csak bírom.

-Ááá..ne haragudj.Azt hittem Juugó találta ki,hogy maradjak.Tényleg ne haragudj.És rendben.Akkor maradok.Meg tudnátok mondani,hogy hol van a fürdőszoba,illetve a szobám,mert rendbe kéne hozni magam.-mondja Saku kicsit lehajtott fejjel,de ha jól látom még mindig mosolyog.

-Nem haragszom.És a szobád az az enyém lesz.Egy szobában leszünk.Ennek az oka,hogy három szoba van.Az egyikben Juugó,a másodikban Suigetsu,és Karin van,hogy ne veszekedjenek annyit.A harmadikban vagyok én.És mivel Juugó ágya egy személyes,ezért csak hozzám férsz be.A fürdőm pedig a szobámból nyílik.Ha kell kötszer,vagy ilyesmi szólj,tudunk adni.Ha segítség kéne a gyógyításhoz szólj Karinnak,ő is tud gyógyítani,de nem olyan mesterien mint valószínüleg te.-mondom én.Hatás szünet.Mindenki kussban.Valami rosszat mondtam?Biztos nem.Na valaki.Szólaljon már meg.

-Ööö..O-KÉ.Akkor melyik szoba az?-Mondja Saku kicsit zavarban.

-Karin felkisér.Törölközőt,kötszert tőle kérj.Azért siess,mert még el kell mennünk valahova,és nem este akarok menni..mondom.

-Renben.De mi az,hogy nem este akarok menni.12 órá van.Nem fogok 5 órán keresztül készülődni.-mondja rózsaszín hajú kicsit sértetten.

Jó-jó rendben.Akkor is siess.-mondom.

-Jó,rendben sietek.De hova is akarsz menni?-Kérdi kiváncsian.

-Majd megtudod.Karin,kisérd fel.-mondom kicsit undókabban.

-Rendben-Mondja Karin.

-Úgy sem fogod elmondani,hogy hova megyünk igaz Sasuke?-mondja kaján vigyorral Saku.

-Nem ám.-Mondom én egy kis félmosollyal.Mi?Én?Mosolyogni?Nah haggyuk már.2 éve nem mosolyogtam,erre ide jön Sakura,és 1 óra alatt mosolyra kényszerít.De mennyire ismer.Tudja,hogy nem fogom elárulni.Hmm…

-Hmm..hát akkor jó.Karin.Légyszives akkor felkisérnél?-Mondja mosolyogva.

-Igen,persze.-mondja Karin is mosolyogva.Mi?Talán máris mgértik egymást?Miben sántikálnak?

Elindulnak felfele az emeletre.Karin megy elől.Hjjaaj…elfáradtam.Bemegyek a konyhába enni,amíg ezek fenn vannak.

Miközben Sasuke eszik a lányok már fel is érnek Sasuke szobájába.

-Karin.Ugye te elmondod hova akar vinni Sasuke?-Kérdi Saku könyörgően nézve Karinra.

-Igazából fogalmam sincs.Sajnos hiába ismerem 3,és fél éve,sosem tudom mi jár a fejében.Sajnálom-mondja az igazat Karin.

-Hmm..akkor mindegy.Majd megtudom.Áhhá…akkor ez a fürdőszoba igaz?-nyit be Saku egy ajtón.

-Igen az.Tusfürdőt hozzák át a szobámból.Ott van női.Itt csak férfi van.-Szól Karin.

-Igen,ha hoznál megköszönném.És Karin!Tudnál hozni nekem kötöző anyagot?Be kéne kötni néhány helyen..-mondja Saku.

-Akkor a tusfürdőt hozom,és hozok akkor kötőzőt is.-Indul el az ajtó irányába Karin.

Amíg Karin átmegy a szobájába Sakura körülnéz Sasuke szobájában.Nem sok mindent talál.Kinéz a hatalmas ablakon.És mit lát?Egy gyönyörű Sakura fát(cseresznye fát)”Úgy látom sehol egy fa sem a ház körül csak ez.De hogy kerülhetett ide?”kérdezi Sakura magától.Aztán Saku arrébb megy,és kinyit egy fiókot.És mit talál?”A régi csapat képünk.Hmm..nem gondoltam,hogy megtartja”nézi elmélyülten a képet Saku.Visszateszi a képet,és leül az ágyra.A fallal szemben egy óriási Uchiha jelkép van festve.Ekkor lép be a szobába Karin.

-Na,itt is vagyok.Csak ez a ribizli illatú tusfürdőm van.Majd veszünk másikat.Remélem addig ez is megteszi.És itt vannak a kötszerek.Szerintem elöbb fürödj le,addig megvárlak,és aztán segítek bekötözni.-mondja Karin.

-Renben.Egy ideig megteszi a tusfürdő.És akkor várj meg,én gyorsan lefürdök,és aztán segíthetsz.-mondja Saku mosolyogva,és elindul a fürdőszoba ajtó felé.Belép a fürdő ajtón,és Karin már csak a víz csobogását hallja.

Karin:

Hmm…milyen kedves lány.Hjjajj..végre valaki,aki miatt egy mosoly szökött Sasuke arcára.Szóval ezek szerint Sakura miatt nem lehet egy lánynak sem esélye.Sasuke kedveli.Ahogy látom.De annyi baj legyen.Evvel a lánnyal nem lesz annyi bajunk,mint a többivel.Őt kedveli Sasuke,kétlem hogy bánatná.És Juugó,Suigetsu és én is kedveljük.Maradhat.Lehet,hogy végre lesz egy barátnőm?

Amíg Karin gondolkozik Sakura befejezi a fürdést,és felveszi rövidnadráját,és a melltató fölé a kis lyukacsos átlátszó toppot,amit a felsője alá szokott venni.

-Na.Kész is vagyok Karin.Be kéne kötözni a lábam.Szilánkosra tört,és még stabilan kell tartani.-mondja Sakura mosolyogva.

-Rendben.-Mondja mosolyogva Karin.

Miután bekötötték Saku lábát Saku valamin nagyon gondolkozik.

-Figyelj Karin.Szólnál Sasukénak?Szükség lenne a segítségére,mert gondd van.Áúúúúcs!-Kiállt fel a végén Saku.

-Mért?Mi a baj?Mi fáj?-kérdi aggódalommal Karin.

-Szólj Sasukénak!Gyorsan!-Kiabál a fájdalomtól eltorzult arccal Saku.

-Sietek.-Kiálltja Karin.

Amíg le nem ér,a konyhában Sasuke,Suigetsu,és Juugó esznek.Ekkor hirtelen Karin trappolására lesznek figylemesek.Ekkor Karin leér,aggódalmas arccal.Sasuke ekkor meghalja Sakura fájdalmas kiálltását.Rájön,hogy valami baj lehet.

-Mi történt Karin?-kérdi aggódalmasan.

-Nem tudom.Kijött a fürdőből,segítettem a szilánkosra tört lábát bekötözni,és egyszer csak szólt,hogy szóljak neked,hogy szükség van rád,mert gondd van.-hadarja el Karin.

-Szilánkosra tört a lába??Ki tett vele ilyet?Hiszen lábra tudott állni.-mondja aggódalmasan Sasuke.Gondolat menetét Sakura újabb fájdalmas kiáltása szakítja meg.

-Gyertek!-mondja Sasuke a többieknek célozva a mondandót.

2 másodperc alatt felérnek.Meglátják,ahogy Sakura Sasuke ágyán ül,és fájdalommal teli arcot vág.Kicsit be is könnyezett,de nem sírt.Ekkor Sasuke észre veszi,hogy a jobb oldalát szorongatja.

-Mi történt Sakura?-kérdi Sasuke.

-O..hát itt vagy.Semmi különös,csak 3 brodám el volt törve,és rosszul fortak össze,és el kéne őket törni,összeillszteni,és bekötözni,hogy jól forjanak össze.-mondja mosolyt eröltetve az arcára Saku.

Ekkor megfagy a levegő Sasuke szobájában.Mindenki lesápad.Még Sasuke is.

Sasuke:

Mi??Eltörték 3 bordáját?És a lába meg  szilánkosra tört?Ki tett vele ilyet?És miért tette?Ha megtudom ki tette,megölöm.De várjunk csak!Sakura azt akarja,hogy törjem el a bordáit újra?Hülye ez a lány?

-Mi az,hogy törjem el a bordád?Minek?Jobb lesz?És ki tette ezt veled?És a lábad?Ki törte szilánkosra?-Bököm ki kérdéseim.

-Danzo.Danzo tette ezt.Bántott.De azak a sebek csak felakkorák,mint amiket még a lelkemen,és a szívemen ejetett.És igen Sasuke.Jobb lesz.Fájdalom nélkül fogok kapni levegőt.-mondja fejét lehajtva Saku.

-Mi?Danzo?De miért?Miket tett,amik ennél is fájdalmasabbak?Ha??-kérdem idegesen.

-Olyan fájdalmat okozott,amit te is átéltél.Amit Naruto soha nem fog megérteni.-mondja könnyezve Saku.

-Ugye nem?Megölte a családod?-Kérdek rá a lényegre.

-Nem csak a családom.Az egész klánom.Az egész Haruno klánt kiírtotta.Én vagyok az utólsó.-mondja még mindig csak könnyezve Saku.

-De…és Naruto?Nem segítette?És mért nem védett meg?Vagy valaki más.!-Mondom még mindig idegesen!

-Naruto…róla ne beszéljünk.Amióta eltüntél,3 éve…már nem is a barátom.Lemondott rólad,és rólam is.Nem segítette semmiben.Volt aki segíteni akart,de Danzo mindenkit akivel jóba voltam megfenyegetett.Megfenyegette őket a családjukkal,a barátaikkal,a szerelmeikkel.Narutót viszont nem fenyegette meg.Ő nem is akart segíteni.Csalódtam benne.Nagyon.És Inoban is.Nem engedtem volna neki,hogy segítsen,de meg sem próbált.A többiek megpróbálták,de nekik a barátaik,a családjaik,és a szerelmeik miatt nem engedtem.Csak egy valaki segített.Kakashi.De 40 Anbu ellen nem tudott mit tenni.Elkaták,és bevágták egy chakra elszívó börtönbe.Egyedül maradtam,borda törötten,és egy szilánkosra tört lábbal.Egyedül pedig nem tehettem mást,mint menekültem.-mondja el a szomorú történetét Saku.A szobában megfagy a levegő.Mindenki halál sápadt.Hogy tehették ezt vele?Mért nem állt ki érte Naruto.Kakashi.Igen..mindig is szerette Sakut.Úgy gondolta,ő lesz az,aki változást hoz.De 40 ember ellen nem csodálom,hogy nem bírta.Sír.Sakura 3 órája van itt,és még csak most sír.Annyira sajnálom.Most olyanra vetemedem amire még sohasem.Odamegyek hozzá az ágyhoz,leülök mellé,és megölelem.Lágyan ölel vissza.Érzem,hogy felsőmet eláztatja a sós könnyeivel.De nem baj.Hagy sírjon.Megérdemli,hogy kiadja a fájdalmat.Hiszen olyan erős lett.Nem csak fizikailag.Lelkileg is.Amiket Danzo tett vele.Elszakította a családjától,a barátaitól.Csak Kakadóshi maradt meg neki,de ő egyedül nem sokat ér.Azt akarta Danzo,hogy egyedül legye.Nagyon egyedül.És bántotta.Mostmár én fogok rá vigyázni.Nem fogom hagyni,hogy egy hajszála is meggörbüljön.Megtanítom,hogy még erősebb legyen.Hmm…még mindig szórít.Úgy szórít,mintha az élete múlna rajta.De úgy hallom kezd megnyugodni.Még pár percig szipogott,és szorongatott,de most elenged.

-Köszönöm,hogy meghallgatatok.Naruton,és Inón kívül,a többiekre ne haragudj Sasuke.Ők segíteni akartak,én nem hagytam.-Mondja könnyeit törölgetve Sakura.

-Sakura!Mi mindig meg fogunk hallgatni.Mi már egy csapat vagyunk.És átérzem a fájdalmad,úgy ahogy a többiek is.Nekik is megölték a szüleiket.Tudom milyen érzés.Nem haragszom a többiekre akkor,de Narutónak és Inonak soha nem fogom megbocsátani,hogy magadra hagytak.Itt  maradsz velünk,és talpra állítunk.Segítünk,hogy még erősebb légy.Mindenben segíteni fogunk.-mondom Sakunak öszintén.

-Köszönöm mindannyiótóknak.Jah és Sasuke.Nem kell eltörni a bordám.Csak segíteni kéne bekötni.Állandó fájdalmaim lesznek,de a kötés,majd megtartja.-mondja mosolyogva.

-Rendben.És siessünk mert még el kell mennünk-mondom,miközben elkezdem bekötni az oldalát.Miútán bekötöttem felvette a felsőjét,és elindultunk.

-Sasuke hova megyünk?-érdeklődik „kicsi” macska szemeivel.

 ----------------------------------------

negyedik fejezet: Osakáról, és mélyebb érzelmek felszínre kerülése

Sasuke:

- Rendben. És siessünk, mert még el kell mennünk-mondom, miközben elkezdem bekötni az oldalát. Miután bekötöttem felvette a felsőjét, és elindultunk.

- Sasuke hova megyünk? -érdeklődik „kicsi” macska szemeivel.

- Nem meg mondtam, hogy majd meglátod? – kérdem kicsit hűvösen.

- De megmondtad, de én meg kíváncsi vagyok – mondja, és néz rám bájosan.

- Ne nézz így rám! – mondom, amilyen hűvösen csak tudom, de szinte lehetetlen.

- Hogy? Nem nézek rád sehogy! – mondja mosolyogva.

- Jó hagyjuk… Egy városba megyünk, vásárolni – mondom ki a tényt, amit nem is akartam. Hogy mi mindent ki tud belőlem húzni…

- Városba? Nem féltek, hogy megölnek titeket ott? – kérdi kicsit félénken.

- Sakura az nem egy szokványos város. Ez egy Misin-város. A neve: Osaka. Ebben a városban, vagy inkább nevezzük falunak csak Misiin-ninek élnek. Olyanok, akik nem gonoszak, és csak furcsa erejük, vagy furcsa örökségük, esetleg hihetetlenül nagy erejük miatt a falujuk kitagadott, és Misiin –ninné tette. Vagy éppen a klánjukban az utolsók! Miután eljöttünk a Konohából, itt telepedtünk meg. A rejtekhely is Osakához tartozik. Itt a ninják nem árulják el a másikat senkinek, sőt még ha valamelyikünk bajba is kerül, a többi azonnal e segítségükre siet. Nagyon összetartunk, és ez az oka annak, hogy nem támadunk, mert jól élünk. Ez olyan, mint egy normális falu, vannak benne üzletek, iskolák, óvodák, munkahelyek. Ne lepődj meg, ha látsz ismerős Missint, ugyanis vannak olyanok, akik nem túl rég óta élnek itt. És ne támadja meg senkit. Ja, és akkor se lepődj meg, ha kis gyerekeket, vagy épp babákat látsz, ugyanis ők a szüleikkel, vagy épp egy szüleivel jöttek ide – mondja Karin mosolyogva. Hmm… eddig csak akkor mosolygott, ha én voltam a közelébe. Bár az utóbbi időben, mintha nem érdekelném… na, mindegy…

-  Értem. Akkor biztos jó hely. De mit akarunk mi ott venni? – kérdi Sakura.

- Ruhákat. Neked, és nekünk is többieknek. Elég rendesen tönkre ment a ruhád,és kell venni többet is,nem járkálhatsz szakadtan. És Karin is mondta, hogy nincs tusfürdőtök. Azt is veszünk, és ha itt vagyunk, be kell jelenteni, hogy új lakosa van a városnak, és be kell mutatni az itt élőknek, ugyanis még a végén megtámadnak. Meg venni kéne egy kis kaját is – közlöm a tényeket mosolyogva. Mi? Hogy én mosolyogni? Nem vagyok normális az már száz. Mi bajom van? Idekerül Sakura,és hirtelen mosolygok. Lőjetek le…

- Oké. Akkor először hova is megyünk? Bemutatkozni, vagy vásárolni? Csak mert tényleg nem akarom, hogy megtámadjanak – mondja Rózsaszínke.

- Bemutatkozni, és akkor elmentek Karinnal ruhát venni, amíg mi is veszünk magunknak. A kaját meg majd együtt megvesszük. Jó lesz? – kérdem.

- Persze, hogy jó – mondja kicsit félve. Most komolyan fél? Mitől? Hiszen velem van. Amíg velem van, nem eshet bántódása. Hjjaajj… Istenem… nők!

- Sakura! Kicsit beszélhetnénk négyszemközt? – kérdem tőle némi aggodalommal a hangomba. Milyen fura… még most is fel lehet fedezni. Pedig próbálom türtőztetni magam.

- Ö… persze – mondja régi csapattársam.

Sakura:

- Sakura! Kicsit beszélhetnénk négyszemközt? – kérdi tőlem Sasuke. Kicsit elgondolkozom. Vajon mit akarhat? Talán észrevette, az előbbi félelmem? De hát nincs is okom a félelemre. Nem értem én már magamat.

- Ö… persze – mondom régi csapattársamnak. Remélem nem fog megölni, vagy ilyesmi… Á… dehogyis! Nem bántana. Hisz pont ő ígérte meg, hogy vigyázni fog rám, hogy nem engedi, hogy bajom essen… Bízom benne!

Félre hív. Kb. tíz métert megyünk arrébb, és megállunk. Felém fordul. Hirtelen attól félek, hogy egy mérges arccal találom magam szemben. De nem! Nem! Egy gondterhelt, aggodalmas arccal találom magam szembe. Sasuke aggodalommal teli arcával. És ekkor megölel. Mi? És miért? Nem értem… annyira más volt, amióta elmondtam neki a történetemet. Mintha attól, hogy meg tudom már érteni érzéseit, és ő is meg tudja érteni az én érzéseimet, mintha… közelebb kerültünk volna egymáshoz. Mintha jobban kedvelne. Talán mindig is azt kereste egy barátba, hogy meg tudja érteni? Valószínű. Most gondolkozás közben ráeszmélek, hogy még nem öleltem vissza. Gyorsan visszaölelek, de erősebben odabújok hozzá. Szó szerint magamhoz rántom. Hírtelen megijedek, hogy ellök így magától, hiszen igen közel vagyunk egymáshoz, de nem. Ő is erősebben ölel át. Belefúrom az arcom a mellkasába. Erre ő a vállamba fúrja arcát, és elkezd játszani fürtjeimmel. És ekkor! Kihull egy könnycsepp a szememből. Félek, hogy észreveszi, és közli, hogy minek hisztizek már megint. De nem! Jobban ölel, és elkezd suttogni a fülembe.

 – Sírj csak nyugodtan. Ne fojtsd magadba a bánatod, mert rosszabb lesz. Ne legyél olyan, mint én. Ha nem sírod ki magad, olyan keserű, és gonosz leszel akárcsak én. És nem a bosszú vezéreljen. Higgy nekem. Sokkal többet érsz el, ha van kiért küzdened. Nekem sosem volt más csak az a tetves bosszú. 3 éve van. 3 éve, amikor kialakult a Taka. Ők jobban meg tudtak érteni, mint Naruto, te, vagy bárki más a faluból. A faluból csak Kakashi tudott megérteni. Csak ő. Mert neki is megölték a családját. Amikor készített fel a chunin vizsgára, mindent elmondott. Azt mondta nagyon meg tud érteni. Azt mondta, olyan vagyok, mint ő. Hogy ő is járt már a gonosznál, hogy erősebb legyen, csak erről senki sem tud. Azt mondta a bosszúja egyik csapattársa halálába került. És ő akkor még csak 13 éves volt. Akkor lett jounin.  De miután rájött, hogy van miért küzdenie, megváltozott. Azt mondta, hogy már nem kell neki a gonosz segédlete. Mert van kiért, kikért küzdeni. És azt mondta erre akkor jött rá, mikor engem kapott a csapatába. Kakasinál jobb tanárt soha nem kaphattam volna. Ő olyan… olyan… Olyan mintha az apám lenne. Örökké tisztelni fogom, és ha Konohában gond lenne, és szüksége lenne, a segítségemre én segítenék. Gondolom, furcsállod, hogy miért mondom ezt el neked, hisz ezek e legbelsőbb érzéseim. Azért mondom el, mert nem akarom, hogy olyan légy, mint én. Ne változz. Csak sírj. Attól jobb lesz .És bízom benned. Bízom abban, hogy meg tudsz érteni, hogy meg fogsz érteni. Mert biztos neked is van olyan, aki szinte az apádként viselkedett, mióta a szüleid nem élnek. Aki mindig melletted ált, mert ha nem lenne, akkor most már halott lennél, mert egyedül semmire sem viszed. Látod! Nekem is kellett egy csapat. Kellett, mert egyedül nem bírtam volna. Sakura! Mindig számíthatsz majd rám, mindenben, mert ismerem az érzéseidet. Ha esténként majd beszélgetni akarsz, valakivel nyugodtan szólj. Sírhatsz a vállamon. De én úgy hiszem, ha most Karin, Suigetsu, vagy Juugo itt lenne, ugyanezt mondaná. Hidd el! – mondja nekem Sasuke őszinte hanggal, miközben hátamat simogatja.

-Sasuke. Én nem akarok gyengének látszani. Nem akarom, hogy gyengének lássanak. Igen, van olyan ember, akit az óta az apámnak nevezhetek. Ő Shikaku Nara. Shikamaru apja. Tudod, amikor Danzo kitiltotta Temarit Konohából Shika összetört. Hiszen nagyon szerette.  Choji, és én tartottuk benne a lelket. Főleg hogy Shika anyját is megölték. Oda költöztem hozzájuk, mostam, főztem, takarítottam. Olyan voltam, mintha abba a családba születtem volna. Shikaku úgy hívott, hogy kislányom, lányom, vagy kicsim. Shikamaru pedig a húgaként kezelt, Húgocskámnak hívott, vagy huginak. Ők lettek a családom. Mielőtt megkérdeznéd, miért nem segítettek, a válaszom: mert nem hagytam. Shikakut Shikamaruval fenyegették, Shikamarut, meg az apjával, és Temarival. Ők tartották bennem a lelket. Meg Kakashi . És Kakashi mindig úgy beszélt rólad, mint a fiáról. Most már értem miért. Ő az az ember, aki soha nem fog téged utálni, vagy haragudni rád. Hidd el. És köszönöm, hogy a csapatodban lehetek. És köszönöm, sírok még a válladon, és a többiekén is. És te is bármikor számíthatsz rám – mondom neki, szipogva. Ő még tovább ölel. Lassan kezd a nagy csönd miatt furán kihatni a dolog. De mindegy is!J ó ez most így. Kb. 15 percig álltunk még így, közben megnyugodtam, és nem sírtam már. Már nem is szipogtam. Ekkor elengedett, és egy puszit nyomott az arcomra.

- Rendben. Látom megnyugodtál. Akkor vissza is mehetünk. Már elég régóta eljöttünk. És amíg velem vagy, nem kell félned. Rendben? – kérdezi tőlem mosolyogva.

- Rendben – felelem.

Elindulunk. A többiek még mindig ott vannak, ahol hagytuk őket. Karin egy fa alatt ült, Suigetsu egy másik fát támasztott, és Karint nézte (o.O ), Juugó pedig állt, és az ellenkező irányba nézett. Várjunk, várjunk! Mi? Suigetsu Karint nézi? Ööö… Nem értem mi folyik itt. Ránézek Sasukéra, erre ő is odanéz ahova én az előbb. Meglátja, hogy Suigetsu Karint nézi, és elmosolyodik. Odahajol: - Ugye? Szerintem is fura. Bár remélem, összejönnek – suttogja fülembe. Na, ekkor marad tátva a szám.  Váó! Na, most már mindegy, észrevették, hogy visszajöttünk. Karin rám mosolyog, mire én is küldök felé egy mosolyt. A cápafogú csak ránk néz, és elindul arra az irányba, amerre eredetileg is tartottunk. Juugó pedig egy bíztató mosolyt küldd felém, így rá is rá mosolygok. Elindulunk mindannyian Suigetsu felé. A további út eseménytelenül telt. Illetve a többieknek. Az én fejemben valami féle terv kezdett kirajzolódni, amivel összehozhatom Suit, és Karint. Azt már elhatároztam, hogy beszélek Karinnal. Megkérdezek tőle dolgokat. Hát ha! Nagy elgondolkozós arc kifejezésemet Sasuke zavarta meg. Elmosolyodott, és mintha azt kérdezte volna, min gondolkodom. Fejemmel az említettek felé, vagyis Sui,és Karin felé böktem,  mire még nagyobb mosoly szökött arcára. Mintha örülne, hogy valaki végre tesz valamit az ügy érdekében. Az út további részében semmit nem csináltam. Azon gondolkoztam, milyen ruhát vegyek, lehet, hülyén hangzik, de még is csak lány vagyok nem?

Suigetsu:

Ilyen nincs! Sasuke meg az az új csaj valami Sakura vagy mi, egy órán át elmentek beszélgetni. De vajon mit csináltak? Jó beszélgettek.  Ha valami mást csináltak volna, akkor a csaj sikítását hallottuk volna, vagy ha azt nem is, akkor a csaj szétszakított ruhával jött volna vissza. Igen. Sasuke ilyen. Mi beszélgettünk már régi csajaival. Csajai… nem… csak egy éjszakás szeretők voltak. Mindegyikkel nagyon durva volt. Mindegyik menekült, ahogy csak tudott. Bár Sasuke még sosem mondta egy lánynak sem, hogy maradjon velünk. Meg Sasuke mintha megváltozna. Bár nem mintha ellenemre lenne. Mintha talált volna valakit, aki mellett nem kell erősnek lennie. Legyenek boldogok.  Ha már én nem is lehetek. Hiszen hogy vallhatnám be Karinnak, hogy szeretem? Észre sem vesz. De az a lány. Sakura. Mintha észrevette volna. Talán ő segíthetne. Nem tudom. De annyira szeretem Karint. De neki Sasuke kell. Én el vagyok felejtve a részéről. Majd meglátjuk mi lesz. Egy biztos. Amíg Sakura velünk van, és amíg Sasuke védi őt, addig nekünk is ezt kell tenni. Bár nem nagyon zavar. Jó fej csaj.

Juugó:

Na, ezt is megéltük. Sasuke talált egy normális lányt. Egy olyat, akit nem egy északára szánt, mint eddig a többit. És nem hinném, hogy ha odáig jutnának, akkor durva lenne vele. Olyan aranyos lány. És én nem tudom, milyen volt eddig, de nagyon erős. Nem csak fizikailag. Lelkileg is. Én gyengébb vagyok nála. De ahogy láttam észrevette Suigetsu és Karin közötti vibrálást. Na, hátha össze tudja őket hozni. Nagyon remélem. Aranyos lány. Szerintem jól megleszünk egy csapatban. Karin is kap egy barátnőt. Mindenkinek jobb lesz. De leginkább Sasukénak. Végre lehetne már boldog!

Karin:

Sakura annyira jó fej. Aranyos, kedves, és erős. Nem csak az erejére értem. Lelkileg. Én már összeomlottam volna, ha olyan dolgok történnek, mint vele. És mégis képes mosolyogni. Sasuke 3 éve majdnem megölte, de ő még mindig bízik benne. Végre Sasuke talált valakit. Remélem, tud majd segíteni, hogy hogy szerezzem meg Suigetsut. Annyira szeretem. De ő észre sem vesz. Majd Sakura segít. Bízom benne.

Sakura:

Ahogy látom, mindenki nagyon töpreng. De vajon min? Na, mindegy. Nem az én dolgom. Még… majd ha több ideje leszek itt, akkor jobb lesz.

 – Sasuke! Mikor érünk oda? – kérdem egy órás csönd után!!

Folyt.Köv...

------------------------------------