anime world anime fanoknak

Sakura:

Ahogy látom, mindenki nagyon töpreng. De vajon min? Na, mindegy. Nem az én dolgom. Még... majd ha több ideje leszek itt, akkor jobb lesz.

 - Sasuke! Mikor érünk oda? - kérdem egy órás csönd után.

- Még öt perc, és ott is vagyunk - feleli nyugodtan.

Nekem nagyon nem tetszik, hogy ilyen messze van. Na, mindegy. Még öt hosszú idegölő perc után megérkeztünk egy kapuhoz. Sasuke lassan előre megy, és kinyitja. Előre enged minket, és ekkor tátva marad a szám... Egy gyönyörű szép falu van elöttem. Én arra számítottam, hogy egy nagy semmi lesz,de nem! Gyönyörű. Elképzelgéseimet Sasuke pillantása töri meg. -Most mi az? - kérdem szemöldököm felhúzva.-Semmi! Látom meglepődtél. Nem erre számítottál mi? - kérdi mosolyogva.

-Hát nem - küldök felé egy kacér mosolyt.

-Hmmm... - megint a meglepően rövid válasz.

Sasuke:

Hmm... - megint a meglepően rövid válasz tőlem. Biztos unja már. De ha így néz rám. Az a kacér mosoly. Istenem. Ez a büntetésem a sok rosszért, amit elkövettem? Ha? Annyira szép. Nem, nem is szép, inkább gyönyörű. Nem értem magamat. Eddig, csak arra kellettek a nők, hogy szeretkezzek velük. Méghozzá elég durván. De őt nem tudnám bántani. Istenem mért büntetsz? Amikor felhúzta a szemöldökét akkor is annyira gyönyörű volt. Bár mikor nem az? Hülye vagyok esküszöm. Most valahogy másként tekintek rá. Mintha attól, hogy megváltozott közelebb kerültünk volna egymáshoz. Fura... és én is az vagyok. Lehet, hogy egyszer az életben lehetek boldog?

Sakura:

Annyira fura Sasuke. Állandóan mosolyog...J Ez tetszik. De most a városra kéne koncentrálnom.

Na, szóval annyira szép. Minden olyan, mint egy normális faluban. Egyszer csak egy kezet érzek a fenekemen. Mi? Ki merészelte megfogni a fenekem? Ki? Én megölöm. Ekkor egy csattanást hallottam. Oda néztem mi lehetett az, és csak annyit látok, hogy egy ninja férfi esik neki a tőlem kb. 10 méterre lévő falnak. És látom még Sasuke villám stílusú chidoriját. Vajon mi történt? Ekkor segély kérően Karinra nézek, aki amint meglátja, pillantásom oda fut hozzám, és arrébb visz.

- Mi történt? - kérdem Karintól komolyan.

- Az a férfi megfogta a feneked, és Sasuke észrevette, és ez volt a reakciója. De készülj, mert valószínűleg harc is lesz - mondja nekem félelemmel, és egy kis aggódással.

- Rendben, kész vagyok - mondom Sasukét figyelve.

Sasuke ekkor rám néz. Kicsit olyan, mintha féltene... na, meg persze ideges. De miért ilyen ideges? Hisz az én fenekem fogták meg! Talán féltékeny?

- Jól vagy Sakura? - kérdi Sasuke.

- Igen, persze. Semmi bajom. Sasuke mi a baj? - fordulok Sasuke felé.

De ő nem válaszol, hanem odafordul a fickóhoz,és megszólítja.

-Mit képzelsz magadról Nikitó? Ki engedte meg, hogy hozzáérj? - kérdi idegesen a férfitől,akit ezek szerint Nkiktónak hívnak.

- Nem kértem a véleményed Sasuke. Ki ez a jó bige? Igen tetszetős. Jó kis hátsója van. Tán a csajod? - kérdi Nikitó miközben feltápászkodik.

- Nem - rövid válasz Sasukétól.

- Hát akkor meg mit pofázol? Jaj, Kicsi cica, gyere velem. Eltöltünk egy jó kis délutánt. Nekem elhiheted. Jó vagyok - nézz rám öntelt fejjel.

- Kösz, de nem kellesz se te, se a "jó kis délutánod". Megleszek nélküled is hidd el. Jó délutánom lesz nekem Sasuke, és a barátaim társaságában is. Szóval kocc van - mondom neki gúnnyal a hangomban, mosolyogva.

Mindenkinek tátva maradt a szája. De engem most Sasuke reakciója érdekel. Ezt nem hiszem el. Sasuke tátott szájjal figyel. Aztán mosolyog. Ennyire megleptem? Vagy örül? Na de minek?

Sasuke:

Ez a szöveg Sakura. Tátva maradt a szám. Most komolyan. Már megijedtem, hogy beleegyezik a férfi ajánlatába. De ennek felettébb örülök. Meg is mosolygom. Most odafordulok Nikitóhoz. Az ő szája is tátva marad. Ekkor Sakura trapogását hallom, és odamegy Nikitóhoz. És olyan pofont lekever neki, hogy a szemközti falat áttöri Nikitó teste. Bár Nikitó még él, felállni sem bír. Ezt nem hiszem el. Ilyen erős lenne Sakura? Ezek szerint. És Istenem, de szép már. Az a gúnyos mosoly. És most idejön hozzám. Mélyen a szemembe néz... elveszek gyönyörű íriszeiben. És közelebb hajol... és... és... megpuszilja az arcom. Te jó Isten! Annyira jó illata van, és annyira... annyira megcsókolnám. Ekko közelebb hajol, és a fülembe kezd suttogni:

-Köszönöm, hogy kiálltál értem. De én is el tudom intézni. Tudok magamra vigyázni. De még egyszer: Köszönöm Sasuke-kun - mondja alig hallhatóan.

De én csak lefagyva hallgatok. Majd észbe kapok, és visszarántom magamhoz. A szánkat kb. 2 milliméter választja el egymástól. Csókold meg Sasuke... gyerünk... De nem. A fülébe suttogok.

- Semmiség. Ha más nem is én mindig ki fogok érted állni. Mindig! És elhiszem, hogy tudsz te is vigyázni magadra, de nélkülem, vagy a csapatunk bármely tagja nélkül sehova. Rendben? - húzom gúnyos mosolyra a szám.

- Köhööm... - kacag egyet - Rendben. De... ha legközelebb ilyen történik engedned, kell, hogy én lépjek - mosolyog Sakura.

- Rendben - mosolygok vissza.

Ekkor meghallok egy hangot. Egy ismerős hangot.

-Hmm... Látom Nikitó megint bajba kerültél. Valahogy mindig kihúzod a gyufát Sasukénél. Nem értelek. Látom most is földbe döngölt - mondja rosszallóan mosolyogva Guren.(* Guren: Ő az, aki kristályelemet használ. Ő az utolsó, aki ezt az elemet használni tudja. Az Amimében akkor találkozhattok vele,amikor Sakuék megpróbálják elfogni a 3 farkút.)

-Szia, Tesó. Állítsál magadon. Azzal packázom, akivel akarok. Amúgy meg nem Sasuke ütött ki - mondja Nikitó húgának.

-Akkor ki? - kérdi úgy mindenkitől Guren.

-Sakura döngölte földbe - lép bele a beszélgetésbe Suigetsu - Amúgy szia Guren.

-Ki az a Sakura? - kérdi Guren.

-Én vagyok. És szólj a testvérednek, hogy állítson magát, és nyúljon magához, ha már idegeneket támad kedve fogdosni. Amúgy, szia, Sakura Haruno vagyok - mondja magabiztosan Sakura, és kezét nyújtja.

-Szia. Guren Kessho vagyok. Már láttuk egymást. Bocsáss meg mindenért, amit veled tettem. És ne haragudj a bátyámra. Elfelejtett sorban állni, mikor az agyat osztogatták. Ha segítségre van, szükséged szólj nyugodtan. Segítek. Amúgy, sziasztok Sasuke, Karin, Suigetsu és Juugó - mondja Guren mosolyogva, és kezet fog Sakurával.

-El van felejtve - kacsint egyet Rózsaszín lányunk

-Guren! Eljönnél velem, meg Sakuval vásárolni ruhát? - kérdi Karin Gurentől.

-Persze, szívesen - mosolyog Guren.

-Akkor Sasuke mi elindulunk, mert sok dolgunk van még. Majd 7 körül találkozunk a Szupermarketnél. Rendben? - kérdi Karin csillogó szemmel.

-Rendben. Érezzétek jól magatokat - mondom nekik.

Sakura, Karin és Guren a falu legmenőbb ruha boltjai felé veszik az irányt. Egyszer csak megállnak, és betérnek egy üzletbe.

-Vajon mért az az üzlet neve, hogy Saiko? - kérdi Saku a lányokat.

-A Saiko ugye azt jelenti legjobbak. És ez tényleg így van. Itt vannak a legjobb női ninja ruhák széles e világon - válaszol Guren.

Sakura:

Sikeresen betérünk az üzletbe, és egy rokkant bácsival találkozunk. Ő lenne az üzeletvezető?

-Sziasztok. Látom, lányok van egy új tagunk. Kit üdvözölhetek személyedben? - mosolyog rám a bácsi.

-Jó napot Yoi bácsi. Ő itt Sakura Haruno. Ma csatlakozott hozzánk, és a Takához tartozik. Új ruhánk kénének neki, és mivel Yoi bácsi nagyon ért ehhez, önre gondoltunk, mint segítség - mondja Guren mosolyogva a bácsinak.

-Hmm... hadd lássam a kislányt. Hány éves vagy? - lép mellém a bácsi, és elkezd körülöttem sétálni.

-18 éves vagyok - mondom meglepődve.

-Rendben. Kövessetek lányok - mondja nekünk. Engem közben Karin visszahúz, és suttogni kezd a fülembe.

-Figyelj Saku. Ez a bácsi itt Yoi Tsubu. A homokfalu szabója volt. Kitiltották a faluból, mert boszorkánynak hiték, amiért meg tudta mondani, kinek mi áll jól. Ha ő azt mondja ez, meg az áll jól,akkor az így is van. Ja, és ezek a ruhák, amiket látsz, mindet ő csinálja. Az egész boltot ő vezeti. Néha én beugrom, hogy napközben is le tudjon dőlni, de nem mindig tudok - mondja a tényeket Karin.

-Rendben, értem - mondom én. De ez nem lehet. Hiszen van itt vagy milliónyi ruhadarab. Hogy készítheti őket ez a bácsi? Szerintem én is besegítek majd, tetszik ez a város. Talán itt majd otthonra lelhetek? Még kb. 10 percig sétálgatunk a boltban. A ruhák színek szerin vannak csoportosítva. De nem úgy, hogy piros, meg kék, meg ilyenek. Nem. A piros különböző árnyalatai, s kék különböző árnyalatai szerint, és így tovább. Hihetetlen. És ekkor megállunk a rózsaszín részlegnél. Körülöttem minden rózsaszín, de különböző rózsaszín. Van itt pink, babarózsaszín... egyszerűen minden féle. Ekkor Yoi bácsi leakaszt egy ruhát. Egyszerűen gyönyörű ez a ruha. Egy gyönyörű pink kettős ruha. Nadrág, és felső van hozzá. A felsője egy kicsit dekoltált, de szolidan. Az ujján a könyökömig feszes, onnan lefele pedig kicsit lengébb. A hátán pedig felülről van egy V kivágás, amit egy fekete áttetsző anyag fed be. Az elején pedig cseresznyevirágok vannak. Egyszerűen csodálatos. Elmegyek felpróbálni, és pont jó. Ez a bácsi tényleg elképesztő. Kimegyek megmutatni, hogy tudjam, a többiek mit gondolnak, de elakad a szavuk. Leggyorsabban Guren tér magához.

-Sakura gyönyörű vagy. Egyszerűen csodálatos - dicsér meg mosolyogva.

-Így igaz - dicsér meg Karin is.

-Na, ifjú hölgy. A ruhája méretét máris tudjuk. Innentől már csak leakasztok ruhákat, és viheti is. Nem kell próbálni. Hacsak nem bízik, de nyugodtan bízhat bennem. Szerintem maradjon ebbe a ruhába, ne bújjon vissza a piszkosba. És ha szeretné, a piszkosból csinálok egy új ruhát. Benn van hölgyem? - kérdi Yoi bácsi.

-Igen, és köszönök mindent. Megbízom magában. Köszönöm - mondom aranyosan mosolyogva.

-Rendben. Tartsák a kezüket - mondja a bácsi.

Én tényleg tartom a kezemet. Gyönyörűek a ruhák. A rózsaszín részlegből néha áttérünk a zöld, a piros, a fehér és a fekete részlegbe. Yoi bácsi szerint ezek állnak nekem nagyon jól. Kapok fehér nemüket is ugyanezekben a színekben. Azok is csodálatosak. Kapok ninja cipőt is. Két félét kapok: egy bokáig érőt, és egy térdig érőt. Illetve kapok mind a kettőbe zöld, rózsaszín, piros, fehér és fekete cipőfűzőt. Annyira tetszenek a ruhák. Elérünk a pénztárhoz. Te jó ég! Miből fogjuk mi ezeket kifizetni? Nekem nincs pénzem.

-Sasuke számlájára? - kérdi Yoi bácsi

-Igen - tömör válasz Karintól.

Kilépünk az üzletből, én pedig rákérdezek Karinnál, hogy mi volt ez!

-Karin! Mért Sasuke fizette a ruhákat?

-Mért Sakura ki tudtad volna fizetni? Amúgy is... ez nem a pénzről szól. Itt ha valaki vesz valamit, és azt számlára írják,az azt jelenti, hogyha bajban van, jelen esetben Yoi bácsi, akkor Sasukénak segítenie kell. Ha nem segít, akkor többet ő sem segít. Ennyi - mondja Karin mosolyogva.

-Már értem. Most hova megyünk? - kérdezem.

-Tíz perc múlva 7 óra, szóval a szupermarkethez. A fiúk már biztos ott vannak. Ráadásul tusfürdő választékuk igen nagy - mosolyog szépen Karin.

-Oké - mondom mosolyogva.

-Na, lányok, én itt elhagylak titeket. Haza kell mennem még vacsorát csinálni. Köszönöm, hogy itt lehettem. Sakura! Lenne majd neked egy állásom, de majd máskor beszélünk. Puszi nektek - mondja Guren, és mind a kettőnknek ad 3-3 puszit.

-Szia, és köszönök mindent. Akkor majd beszélünk - köszönök el.

-Szia Gu - köszön el tőle Karin is.

Karinnal még úgy 5 percet sétáltunk, amikor megláttam a Szupermarket feliratot. És meglátom a bejáratnál Sasukét, Suigetsut, és Juugot. Oda lépünk hozzájuk, és köszönünk nekik:

-Sziasztok. Mi kész vagyunk. Ti hogy álltok? - teszi fel hülye kérdését Karin.

-Mi is megvagyunk Karin, de szerintem ez látszik is. És Sakura találtatok minden ruhát? Mutasd magad - mosolyog rám kajánul Sasuke.

-Igen találtunk - teszem le szatyraimat, hogy lássa ruhám, és körbe fordulok kétszer, kajánul rámosolyogva Sasukéra - na, milyen?

-Igazán jó - válaszol fél mosollyal.

-Nagyon szép ruha. É nagyon is jól áll - jelenti ki Juugo.

-Tényleg. Juugonak igaza van - mondja Suigetsu is.

-Jól van. Most már induljunk be, mert sosem érünk haza - rontja el pillanatom Sasuke, és fél mosolya.

-Rendben - feleljük mindannyian.

A szatyrokat betesszük a bevásárló kocsiba, amit Suigetsu tol, és egész végig hülyéskedik vele,és piszkálja Karint. Juugo pedig ordítozik velük, hogy ne hozzanak ránk szégyent. Én Sasuke mellett sétálok. Ő mindig levesz egy dolgot a polcról, ami épp kell, és bedobja a kosárba. Épp most érünk el a tusfürdőkhöz.

-Tessék Sakura válasz. Vegyél kettőt, és akkor nem kell majd korán jönnünk - mondja Sasuke.

-Rendben - mondom. Karin, Suigetsu és Juugo is épp válogatnak a finom illatok közül. Én ki is választom a sajátom. Cseresznye virág illatút. Nagyon jó illata van. Be is dobom a kosárba, és látom mindenki választott, csak Sasuke őrlődik kétféle felett. Oda megyek hozzá.

-Segítsek? - kérdem tőle mosolyogva.

-Tőlem. Ez, vagy ez? - mutatja fel a két tusfürdőt egyenkint. Megszagolom őket, és választok.

-A csokis Axe-ot. Sokkal jobb illata van, és illik is hozzád - mosolygom meg saját mondatom.

-Rendben. Akkor ez - mosolyog ő is.

Kész vagyunk mindennel, fizettünk is, méghozzá pénzzel, és épp kifele tartunk. Ki akarom venni a ruhás szatyrom, de Sasuke kiveszi a kezemből.

-Ezt viszem én. Nem kell cipekedned - mosolyog.

-Én is elbírom Sasuke - mondom neki.

-Igen, el is hiszem. De nem illik nőknek cipekedni, ha van férfi a közelben - mondja.

-Igazad van. De te hol látsz itt férfit? - kérdezem gúnyosan, de aranyosan mosolyogva.

-Épp itt áll veled szemben - mosolyog sármosan.

-Hol? Én komolyan nem látom - nevetek. Ekkor odahajol, és a fülembe suttog.

-Ha tudnád, mennyire vagyok férfi, ezt nem mondanád - és kacérul a fülembe kacag.

Ekkor már nem tudta mit mondani, szóval az út további részén csendben voltam. Sasuke néha rám nézett, és elmosolyodott. Nem értem mi baja... Visszaérve a búvóhelyre, bepakolom a ruháim azokba a szekrényekbe, ahonnan Sasuke kipakol. Sasuke lefürdik, én addig megvacsorázom. Hmm... Nutellás kenyér. Imádom. Sasuke lekiabál, hogy mehetek fürdeni. Viszonylag hamar végzem. És mivel semmi hangot nem hallottam, ezért magamra tekerem a törölközőt, és kilépek fürdőből a szobába. De ekkor! Elakad a lélegzetem...

Sasuke:

Szóltam Sakurának elmehet fürdeni. El is indult. Én egy szál törölközőben állok. A felsőtestemről csöpög a víz. Sakura egész hamar végez, és kilép a fürdőből. De ekkor! Elakad a lélegzetem...